A kezdeti nehézségek után - miszerint két csapatban érkeztünk Dorogra egy óra eltolódással -, máris megkaptuk a magunkét, mi kék túrázók.
Bementünk az állomáson dolgozó bácsihoz, aki egyébként nagyon segítőkész volt, az összes létező pecsétjét felajánlotta füzetünkbe, majd végül kaptunk egy "MÁV Rt. Állomásfőnökség - DOROG" lenyomatot.Elkezdtük utunkat a jelölt útvonalon, ám hosszú ideig jelzés nélkül hagytak minket, míg be nem értünk a városba. Itt jól jelezve volt minden, sokat kellett haladni a városon keresztül, ameddig kisebb erdős részre nem értünk.
Már az elején volt olyan szakasz, ahol földesút volt, de olyannyira, hogy csúszkáltunk a homokban. Velünk szembe lelkes futók jöttek, akik büszkén haladtak el mellettünk (Kinizsi 100-as volt meghirdetve ezen a napon, vagy hétvégén).
Ennél a résznél majdnem hagytuk magunkat becsapni, ugyanis nem szabad felmenni a hegytetőre, hanem el kell kanyarodni jobb oldalra a zöld jelzés mentén.
(nem látni jól, de kacskaringóznak lefelé az emberek)
Itt szép kilátás nyílik a pilisi falvakra, itt-ott látni templomtornyot vagy szőlősorokat.
Klastrompusztára érkezve érdemes bemenni a fogadóba, ahol lehet palacsintát, lángost, vagy éppen jégkrémet enni - ha rólunk vesztek példát. A kiszolgálás elég lassú, többszöri nekifutásból hozták ki nekünk a várva várt palacsintát, a helyi idős bácsi pedig jót nevetett magában, hogy a korsó sörét negyed órája nem hozzák ki. Hát igen, hegyekben vagyunk, kis faluban. Itt sajnos eltöltöttünk egy háromnegyed órát, kicsit kifutottunk az időből.
Továbbhaladva újra egy nagyon hosszú homokos rész következett, útközben a "csapat" egyik fele megállt bodzát szedni, biztosan már a hűs bodzalé járt az eszükben, amit otthon, a kanapén ülve fognak elfogyasztani.
A piliscsabai vasútállomáson nem vártunk sokat (óránként jön vonat), Budapestnek vettük az irányt!
Véleményünk szerint ez nem egy nehéz túra, kezdőknek tökéletes!
Következő túránk a 16. számú Kék túra, Budapest, Bécsi út - Dobogókő lesz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése